Bizalom

A bizalmat mindig sokkal könnyebb lerombolni, mint fenntartani vagy újjáépíteni,

hiszen fogékonyabbak vagyunk a feltűnőbb és társas szempontból informatívabb negatív jelzésekre, és nagyobb jelentőséget is tulajdonítunk ezeknek.

Az én nagy hibám, hogy nem 1 hanem  2 esélyt is szoktam adni az embertársaimnak, legyen szó itt egy sima haverról, egy barátról, vagy olyan barátról, aki nagyon ritka manapság akit közel engedsz magadhoz, és megengeded neki, hogy az életed része legyen. Nagyon sokáig naiv voltam, szerintem ezt ki is tudták sokan használni nálam, de egy idő után az ember rájön mi az igazság, még ha addig tagadásban is volt és nem szerette volna elismerni. Sok ember van az életünkben, aki jön megy, lemorzsolódik, és újjak lépnek a helyébe. Mindenkinél így van ez rendjén. Én több szempontból is az életemben kevés embert engedtem magamhoz közel, ezért is nagyon rosszul éltem meg, ha egy ilyen személyben csalódnom kellett. Ragaszkodó típus vagyok, mert tudom, hogy a kapcsolatok a barátságok milyen fontosak a mai világban, viszont mindent nem lehet elnézni, a végtelenségik nem mondhatom azt magamnak, hogy nem ő nem ilyen… miért lenne. Be kell ismernem néha, vannak olyan emberek, akik egyszerűen leszarják a másikat, ha kell valami nekik, akkor jók vagyunk, de ennyi, nincsenek ott amikor számítanunk kéne rájuk, és persze őszintén el se mondják, hogy sorry kurvára nem érdekel a létezésed. Én nem ilyen vagyok szerencsére, én szeretem megbeszélni a dolgokat, sőt, ha valakivel olyan problémám van, hogy esetleg úgy érzem, jobb egy kis tér vagy örökre ki akarom zárni, közlöm vele. Neeem nem facebookon 😀 Én ilyen maradi hülye vagyok, hogy személyesen szeretek az emberekkel beszélni. Sajnos, ha valakiben csalódsz egy hatalmasat, és van az a pont, amikor rájössz, hogy ő nem a barátod, maximum csak te tartottad annak, ez mindenképpen megváltoztat, és hatással van a többi emberi kapcsolatodra is. Falat építesz, mert tartasz tőle, hogy a másik is megsebezhet, bármennyire is hasonlítasz valakivel, az manapság semmit nem jelent.  Félre értés ne essék, én sose akartam senkitől bizonyítást, nem vártam el semmit, úgy gondolom egy ember tettei magukért beszélnek. Most már úgy érzem tudni kell elengedni az ilyen embereket, mert nem jó hatással vannak az ember életére. Én most tanulom ezt, még friss a dolog, de muszáj túllépni…

Hinned kell magadban és embertársaidban és abban is, hogy állandó bennünk a törekvés, hogy hiányosságaink ellenére szeressük egymást és megbocsássunk a másiknak.

Trish Cook

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.